“Ég és Föld között lebegek a hatvanas évekből a 60-as évekbe” – 14 új és régi dallal megjelent Bródy János új lemeze.
Az Illés szekerén: új lemezt adott ki Bródy János. A művész a Ma Reggelben elmondta: asszociációjába belefér az Ady által keltett gondolatiság. – Művész vagyok, mindig úgy éreztem, hogy ég és föld közt lebegek, az Ady-versben kicsit magamra ismertem. Nem bánom, ha az emberek azt gondolják: van ezekben a dalokban valami, amiről magukra ismernek – tette hozzá.
A zenész visszaemlékezett azokra az időkre, amikor hagyományos módon készültek a lemezek: régebben a nagy felület nemcsak a grafikusoknak jelentett lehetőséget, hanem a dalok sorrendje is bizonyos gondolatiságot tükrözött – ezért hívták azokat koncept-lemezeknek, komolyabb zenekarok és zenészek mindig ilyenben gondolkoztak. – Manapság, a digitális korban már nem így működnek a dolgok – jegyezte meg Bródy János -. Előfordul, hogy csak egy-egy számot hallgatnak meg az emberek. Az, hogy sorrendben végighallgassák a dalokat, és így megérthessék a művész koncepcióját, igen ritka.
A zenész elmondta még, hogy az új lemezen 14 dal található, köztük sok az újraértelmezett, régi dal, amelyhez új szöveg készült. Bródy János szerint egy összegző lemez készült, valamiféle zenei Feszty-körkép: – Mindazok a zenei stílusok benne vannak, amik hatottak rám és valamiféle „déjá vu” érzés kerített hatalmába. Van olyan dal, amit 30 éve írtam és mégis, van egy érzésem, hogy a MOST-ra vonatkozik – hangsúlyozta Bródy.
– Általában az emberi kapcsolatok rendszeréről próbálom a dalaimat megfogalmazni, és ezek a dalok, ha egy-két embert kötnek össze, akkor barátságról, szerelemről szólnak, de ha sok embert hasonló viszony határoz meg, akkor annak elkerülhetetlenül társadalmi jelentősége, azaz politikai értelmezése is lehetséges – osztotta meg ars poeticáját Bródy a Ma Reggelben. Hozzátette: sajnos közös hibánk, hogy nem tudunk mit kezdeni a múltunkkal. Szerinte két megoldás is lehetséges: hazugság nélkül, őszintén szembenézünk vele, és mindent kimondunk – ez felkavarja az indulatokat. A másik: megegyezünk abban, hogy a múltunk annyira kusza, feldolgozhatatlan és értelmezhetetlen, hogy kezdjünk új lapot, felejtsük el … de akkor mindenki felejtse el! – jelentette ki Bródy János, majd hozzátette: egyet nem szabad, hazudni róla!
A kérdésre, miszerint, ha nem tudunk ugyanabban az értelmezésben megállapodni a múltat illetően, akkor inkább kössünk kompromisszumot és mondjuk azt, hogy nem foglalkozunk vele, így felelt: Inkább írjunk róla egy szép dalt, ami mindenkinek tetszik!
hirado.hu
