A tavalyi nagy sikerű “Orgonák csatája” országos turné után a két világhírű művész, Rhoda Scott és Varnus Xavér ismét bemutatja virtuóz tudását egy felejthetetlen koncerten, melyen egymással versengve vezetik végig a közönséget a klasszikus daraboktól a modern feldolgozásokig.
A magyar zenetörténelem utolsó húsz esztendejének egyik legnagyobb revelációja Rhoda Scott és Varnus Xaver egy esztendeje lezajlott koncertsorozata, az Orgonák csatája volt. Olyan tömegek ostromolták meg a jegypénztárakat, amelyekkel akár valóságos háborút is meg lehetett volna nyerni. S ahogy a történelemben, úgy a zenetörténetben sincsen másképp: csatára csata a válasz.
Az idei július 12-i este meghozza Rhoda és Xaver életében a Revans lehetőségét, válogatott fegyvernemekkel és segédcsapatokkal állnak hadrendbe a Papp László Budapest Sportarénában.
Amíg a múlt esztendő programja inkább Johann Sebastian Bach és a filmzenék köré összpontosult, az idei nyár Mozart, Gershwin és a szabad improvizáció jegyében fogan: elhangzik majd Xaver és a Talamba Ütőegyüttes előadásában a Kék rapszódia, a Kis éji zene és a Török-induló, de a két brilliáns, legendás orgonista mellett improvizál majd Rhoda partnere, a francia jazz-ikon La Velle.
Bár Rhoda és partnere a zenei fegyvernemek legcsodálatosabb arzenáljával érkezik, úgy gondoljuk, hogy e nemes versengésben a magyarok maguk mögé utasíthatják a derék franciákat.
Rhoda Scott egy lelkipásztor lányaként nőtt fel New Jerseyben, sőt a gyülekezeti kórusban kezdett el zenélni, ahol egyébként az édesanyja zongorázott. Ő maga úgy fogalmazott, „az egyházban született”. Bár öt testvére van, és egyikőjük sem választotta a lelkészi pályát, mégis mindannyian hatalmas spirituális erőt örököltek a szüleiktől, így a templomi énekek, gospelek különösen közel állnak Rhoda Scott szívéhez. Annak ellenére, hogy több mint harminc éve Franciaországban él, a gyökereit soha nem felejti el, így francia templomokban már több évtizede ad Gospel koncerteket, sőt workshopokat is tart.
A világhírű művész szinte már hazajár Magyarországra. Többször is elmondta, hogy mindig is egyfajta sajátos kötődést érzett a magyarokhoz, a Kodály-módszert már korábban tanulmányozta, nagy csodálója Bartók Bélának és Pege Aladárnak is.