Erdélyi koncertturnéja során pénteken 20 órától Baróton, a Művelődési Házban, szombaton ugyancsak 20 órától Sepsiszentgyörgyön, a Szakszervezetek Művelődési Házában lép fel a régi P. Mobil tagokból álló Mobilmánia zenekar. A csapat frontemberével, a billentyűvirtuóz Zefivel a közelgő esemény kapcsán beszélgettünk.– Mikor és hogyan került kapcsolatba a rockzenével és a legendás P.Mobil zenekarral?
– 1977-ben keresett meg Szegvári Gábor, az SOS zenekar énekese, aki előtte a P. Mobil énekesét, Vikidál Gyulát helyettesítette egy nyári szezon erejéig. Felkért, és elvállaltam a csapatban a billentyűs szerepét. Akkoriban már 12 éve zongorázni és orgonálni tanultam, igaz akkor még zömmel klasszikus darabokat. Általuk ismerkedtem meg az igazi rockzenével, mivel gyakran negyvenen is összegyűltünk egymás lakásán, ahol magnószalagra felvett dalokat hallgattuk. Akkoriban a Németországban működő Szabad Európa rádióból lehetett hozzájutni a „paplan alatt” felvett rockzenekarok dalaihoz. Így jutott el hozzám a Led Zeppelin, a Deep Purple, a Beatles és a Rolling Stones zenéje. Az SOS zenekarból 1980 őszén kerültem a P. Mobilba, amelynek egészen 1996- ig voltam a tagja mint zeneszerző és billentyűs. A Hammond orgonámat azóta is viszem magammal, ahová koncertezni megyek.
– A Mobilmánia mikor alakult, és kik a tagjai?
– 2008-ban alakultunk. Az én ötletem volt, hogy a mindenkori P. Mobil énekesei, valamint Bajnok és én – szóval azok, akiket kirúgtak… – együtt játsszuk el a Mobil-dalokat, úgy, mint régen. A Mobilmánia szenzációnak számított. Részemről az volt a legfontosabb, hogy a régi dalok ne vesszenek el, hangzásukban ugyanúgy szólaljanak meg, ahogy azt a közönség tőlünk megszokta. Mi magunk sem számítottunk ekkora sikerre, mindenhol szinte hisztérikus szeretettel fogadtak. Több mint 100 koncertet adtunk, megjelentettünk egy új CD-t és egy koncert DVD-t. Tunyogi Péter halála után a Mobilmánia a következő felállásban lép színpadra: Rudán Joe énekel, Kékesi Bajnok László basszusgitározik, Donászy Tibor dobol, valamint két fiatal, ígéretes tehetség, Kozma Tamás és az erdélyi származású Szentkirályi Jani gitározik, jómagam pedig billentyűzöm.
– Hogyan érintette Önöket Tunyogi Péter fájdalmas távozása?
– Halálakor megfordult a fejünkben, hogy nem folytatjuk tovább nélküle, aztán a közönség biztatására mégis elindultunk. Végül az idő bebizonyította, hogy jól döntöttünk. Nekünk és a közönség számára is feldolgozhatatlan és hatalmas veszteség, de minden koncertünkön jelen van szellemiségével. Tunyó az erdélyi közönség számára is látható és hallható lesz a koncertjeinken egy technikai bravúrnak köszönhetően.
– Kíván üzenni a székelyeknek?
– Mivel nagymamám Csíkszépvízről származik, olyan, mintha hazajönnék, és az emberek mentalitásában sem látok különbséget a magyarországi és az erdélyi magyarok között. Jók legyenek, szeressék egymást, és vigyázzanak magukra, ezt üzenem, na meg hogy, szeretettel várjuk a koncertjeinkre!
Nagy Krisztina
hirmondo.ro
