Rutinglitang (Egy zenemasiniszta) címmel öt év után készített új stúdiólemezt Presser Gábor, aki Parti Nagy Lajos 38 versét zenésítette meg; az album a költeményeket tartalmazó könyvvel együtt jelent meg.(MTI) Presser Gábor elmondta: nagy rajongója a mai magyar irodalomnak, ezen belül Parti Nagy Lajos költészetét és prózáját különösen nagyra tartja; “felolvasásaiból rengeteg hangfelvételem van”. “Korábban azt terveztem, hogy előbb készítek lemezt kortárs magyar költők verseinek megzenésítéséből, mint Parti Nagy munkáiból. A kortárs ‘csomagba’ beválogatott nyolc Parti Nagy-vers azonban valahogy nehezen volt beilleszthető az oda képzelt zenei koncepcióba” – jegyezte meg Presser.
Munkamódszere az volt, hogy addig olvasgatta a költő verseit, amíg azt nem gondolta, “tudja a dalt” és csak azután ült a zongorához. Presser Gábor hozzátette: nem így szokott dolgozni, hiszen nála túlnyomórészt a zenék szoktak előbb megszületni, igaz, az ellenkezőjére is van példa, mert Sztevanovity Dusántól az idén készült Zorán-lemezre előre kapott megzenésítendő szövegeket.
“Parti Nagy úgy mondja, hogy versei a dalhatáron lebegnek, én meg eddigi munkáim során is szívesen feszegettem a szabályos dalformát. A Rutinglitang egyes dalaiban olyasfajta felvételi megoldásokra törekedtem, amelyek talán hangjátéknak is nevezhetőek, a kis hangfelvételi, akusztikai játékok, hangok, zörejek inkább némi odafigyeléssel vehetők észre, ezek autóban hallgatva nyilván kevésbé tűnnek fel. Hosszú idő után kottákat is körmöltem, A Krepdesin című vers fura kromatikus dallamával kezdődött, egyszerűen látni akartam, hogy néz ki, mint kép” – mesélte Presser Gábor.
 |
Mint kifejtette, a hangjátéki törekvések mellett az album mind a 38 tétele dalnak tekinthető. Úgy vélte, ez a munkája egy kicsit minden eddigitől eltér, hiszen színdarabhoz nem köthető versmegzenésítéseket korábban nem sokat készített, bár élete legelső nyilvános megszólalása 15 éves korában egy megzenésített Karinthy-vers volt. “Színházi, filmes, hangjátékos múltam persze jócskán érezhető a Rutinglitangon”. Szokatlan megoldás, hogy a CD-n szereplő Parti Nagy Lajos-versek ábécésorrendben következnek egymás után. Presser elmondta: úgy kezdődött, hogy a stúdióban a számítógép egyszer így adta ki a felvételeket. “Először furcsa volt, de hagytam, mert megkönnyítette a keresést, miután sok versnek eleve nem volt címe, lásd a Szódalovaglás című sorozatot. Aztán elkezdett a dolog működni, néhány címadással összeállt a végleges ábécésorrend” – magyarázta a zeneszerző.
A bánat, a bú Presser eddigi szólólemezein is fel-feltűnt a szövegekben – erre példa a Dr. Bánat –, de a zenék hangulatára is sokszor jellemző volt. Az új CD-re felkerült versek között szerepel a Csigabú, a Jégbüfében “lóg a búfagyi”, a Lassacska napfényben pedig a költő maga mondja a felvételen: “Bús Ernő vagyok”.
“Rám ragadtak a melankolikus és az ahhoz hasonló jelzők, ez persze lehetne jó is, csak éppen nem igaz. Ebben az anyagban kicsit szerepeket is énekelek, és talán bátrabban ‘működöm’, mint korábban. A Rutinglitang zenemasinisztája akár én is lehetnék, de a figura teljesen más, egy összetört, szerencsétlen, falhoz szorított bár- vagy presszózongorista, olyan, amilyenből jó néhányat láthattunk az elmúlt évtizedekben megöregedni, kifáradni. De például ott van a Csasztus című vers, amelyben egy kultúrház színpadán egy magabiztosan, üvöltve éneklő, nagy hangú pasas vagyok, körülötte meg ijedten szorongva táncolnak az emberek” – fejtette ki Presser Gábor.
Szólt arról, hogy munka közben az anyagról Parti Nagy Lajoson kívül senkivel sem konzultált, és hosszas fejtörés után kérte fel a közreműködő énekeseket. Például a Tájradírban és a Jajkottában Szalóki Ági, a Nyárkaucsukban és a Rablóultiban Falusi Mariann, a Taorminában Váczi Eszter énekel, a Hozz virágot-ban pedig a Csík Zenekar hallható. A hatvanas évek ismert gyerekdala, a Pancsoló kislány parafrázisában, a Löncsölő kislányban Váczi a Tavasz, Szalóki a Nyár, Falusi az Ősz és Presser a Tél. Parti Nagy Lajos a már említett Lassacska napfény mellett az Amarcordban, a Berendezik a ringet-ben és az Omázsban (P.G. hatvan) szólal meg, több lábjegyzetét is felolvassa. Az író Závada Pál pedig fütyül és énekel is a felvételeken. “Több mint húsz zongorát használtam a felvételek során, mert bizonyos hangokat csak lestrapált, ósdi hangszerekből lehet előcsiholni” – szögezte le a zeneszerző.
Presser Gábor szeretné koncerten is bemutatni a magánkiadásban megjelent Rutinglitangot, de egyelőre nem döntött, miként, hol és hogyan. “Öt dalt már bemutattam élőben az anyagból, a többit is próbálgatom, milyen lehet élőben játszani”.
2012-re vonatkozó tervei kapcsán azt mondta, nekilát a már említett antológiának, kortárs magyar versek megzenésítésének. “Nem zárom ki, hogy jövőre lesz Locomotiv GT-koncert, esetleg kisebb turné, de a felkérések gazdasági megalapozottságát egyelőre nem látom egyértelműen, hiszen olyan nagy előkészítő munka kellene, ami többe kerülhet, mint a fellépés maga” – mondta Presser Gábor, aki december 29-én az LGT másik három tagjával Zorán koncertjén lép színpadra a Papp László Budapest Sportarénában.
MTI
