Ágyútámadás érte a román parlamentet!

0
294
Fotó: hotnews.ro

Bukarestben lépett fel az AC/DC

A rockernek olyan egy AC/DC-koncert, mint muzulmánnak Mekka: legalább egyszer az életben el kell oda zarándokolni. Erre a „vallási zarándoklatra” 2010. május 16-án nyílt alkalmam Bukarestben, a többi csíki, valamint a jelen lévő összesen több mint hatvanezer rajongóval együtt.

Az AC/DC már jó  ideje több generációnak szól, ami jól látszott a vasárnap a bukaresti Alkotmány téren rendezett koncert közönségén is. Ott volt számos olyan ősz hajú, középkorú férfi, nő, akinek külseje alapján nem feltételeztem volna, hogy eljön egy dübörgő rockbulira. Volt, aki a gyerekével jött – egyeseket beöltöztettek kis Angus Youngnak, ausztrál iskolai egyenruhába: öltöny, nyakkendő, a nadrág viszont rövid szárú. És persze nem hiányoztak a hajas vagy kevésbé hajas húszas-harmincas-negyvenes rockerek sem. Sokan, főleg a parlament kerítésén belüli szektorban, pirosan villogó ördögszarvat viseltek, amit a helyszínen lévő mozgóárustól is be lehetett szerezni.

Elsőként az amerikai Down lépett fel, amely a Pantera énekese, Phil Anselmo bandája. Élőben is meggyőződhettem róla, hogy óriási hangja van, nem okozott csalódást az interneten látott videókkal összevetve. Anselmónak sikerült csápolásra és tapsra bírnia a közönséget, még az olyan távol állókat is, mint mi. Nem lehetett neki ellenállni, amikor azt mondta: „Hands up!” Sőt az AC/DC nevének skandálására is rávette a közönséget, ami persze nem lehetett nehéz. Nagyot zúztak, jó választás volt a szervezők részéről, hogy őket hozták el egyik előzenekarként. Az viszont már kevésbé volt jó húzás, hogy a hazai Iris előtt léptek fel. Többek szerint fordítva kellett volna hogy legyen a sorrend, még akkor is, ha az Iris a román rockzene egyik alapbandája. Sokan lemaradtak a Downról, mivel nem tudtak idejében megérkezni a helyszínre, és mint mondták, szívesebben maradtak volna le az Irisről…

No de az Irist is túlélte mindenki (nem is volt rossz), és több mint félórás szünet után, pontban kilenckor elkezdődött az animációs film bejátszása a Rock’n’roll Train című szám felvezetőjeként. A robaj egyre fokozódott, aztán feltűnt a hatalmas gőzmozdony, és teljes erővel a húrok közé csaptak Angus Youngék. A tömeg nagyon beindult, minden akkord magával ragadta a jelenlévőket. A kétórás koncert menetrendszerűen zajlott, ahogy azt videón korábban láthattuk: ismerős volt „Rózsi” (a Whola Lotta Rosie című számnál), óriási dudákkal, ezúttal meglovagolta a gőzmozdonyt, aztán megkondult a pokol harangja, Angus Young sztriptízelt, megmutatva AC/DC feliratú alsógatyáját, a végén pedig tizenkét ágyút sütöttek el, hogy aztán tűzijátékkal záruljon a buli. (Éles tölténnyel kellene lőni a román parlamentet – adott hangot véleményének aznap reggel a koncerten használt ágyúk kapcsán a csíki székely, aki felvett, és bevitt Csíkszeredába, ahonnan a buszunk indult.) A zenekar tagjai semmit nem öregedtek, ugyanolyan energiával nyomták a kemény alapú rock’n’rollt, mint a húsz-harminc évvel ezelőtti felvételeken. A tömeg pedig, mint az a banda többi koncertjén is lenni szokott, hatalmasat tombolt.

Akik ott voltak az 1991-es budapesti koncerten, azt mondták, ott hangosabb volt a zene és az ágyúk is; itt valószínűleg a környező épületekre, köztük a parlamentre való tekintettel fogták vissza picit a hangerőt. Az előzenekarok után azt hittük, a főbanda hangerejétől szétrobban majd az agyunk, de nem így történt – ami végül is nem baj…

A fejemben azóta is ott dübörög a rock’ n’ roll vonat, és ezt orvos onnan nem szedi ki. Azt hiszem, szívesen megismételném a zarándoklatot még párszor. Megéri!

Dinó
[youtube]http://www.youtube.com/watch?v=CHSfXG-gh1I[/youtube]

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here