„Az odaadás fontos, mind a zenészek, mind a rajongók részéről!“ – interjú az Alphaville frontemberével

Date:

A Forever Young és a Big in Japan a nyolcvanas évek elmaradhatatlan slágerei voltak, máig kívülről fújja mindenki, aki akár csak egy percet is élt a korszakban. A diszkógömbök fényének megkopásával az Alphaville is könnyen eltűnhetett volna a süllyesztőben, de közel harminc év után még mindig zenélnek, sőt, talán még a réginél is nagyobb lelkesedéssel. Marian Golddal, a legendás zenekar frontemberével a Hegyalja Fesztiválon várható, ma esti fellépésük apropóján beszélgettünk.

A legfrissebb információk szerint az új lemezük a „Strange Attractor“ címet kapta és még az idén megjelenik. Van valami újdonság az albumról, amit megosztana a rajongókkal?

Ez az album hosszú évek óta az első lesz, amit rendes zenekarként, és nem zeneszerzők és produceerek csoportjaként hoztunk össze. A szerzemények alapvetően az élő fellépések és improvizációk eredményeként születtek, ahol minden tag hozzá tud járulni a dalhoz. Ezzel szemben a korábbi Alphaville-produkciók sokkal inkább Martin és az én, egy számítógép előtt megalkotott agyszüleményei voltak. A mostani munkánk tényleg az egész banda közös erőfeszítéséből jött létre, így a végeredmény, reméljük, jóval több lesz, mint az azt összetevők együttese.

Az egyik magyar Alphaville rajongói oldal szerint a „Strange Attractor“ cím már felbukkant egy 1993-as kiadvány tervezett címeként. Ez azt jelenti, hogy esetleg régi dalokat is tartalmaz majd az album?

Igen, ez nagyon is lehetséges, talán az egyik olyan régebbi összeállításunk volt, amely sosem került a közönség elé, kivéve az „A Handful of Darkness“-t, amit két éve a huszonötödik jubileumi koncertünkön előadtunk Prágában. Mivel folyamatosan írunk még a turnéink alatt is, hatalmas mennyiségű kiadatlan anyag halmozódott már fel. De a dalaink oroszlánrésze mindig az éppen aktuális szerzeményekből áll össze.

A szintipop és a szintirock az utóbbi időben újra fénykorát éli. Ezt Önök is így érzik?

Ezt már a kilencvenes évek eleje óta hallom, úgy tűnik ez a zenetörténet leghosszabbra nyúlt műfaj-feltámadása! De a viccet félretéve, a szintipopként emlegetett stílus saját magától vált műfajjá, akárcsak a reggae vagy a hip-hop. Nem hiszem, hogy korszakos változások irányítanák, ezek a műfajok csak folyamatosan felbukkanó vagy éppen eltűnő áramlatok a zene nagy, univerzális folyójában.

Egyetért azzal, hogy az Alphaville a szintipop egyik eredeti zászlóshajója, amit mostanában egyre több zenekar próbál újra követni?

Nem szeretem a szintipop kifejezést, nem is használom a saját zenénkre. Valahogy olyan csúnya szó, nem fér bele az általam ízlésesnek tartott keretek közé. Úgy gondolom, hogy a zenekar a New Romantic mozgalomból fejlődött ki a hetvenes évek végén, és közben rengeteg féle zenei hatást magába szívott a tiszta poptól a jazzen vagy az avantgárd elektronikus zenén át egészen a rockig. Szóval nem, szerintem nem így van.

Hogyan tartják ennyi idő után még mindig frissen a zenéjüket?

Mind kíváncsi kiscicák vagyunk, akiknek a zene az szenvedélye. Ilyen egyszerű.

Tervezik a „Dreamscapes“ (egy több lemezes összesítő kiadvány – a szerk.) folytatását?

Jelen pillanatban fogalmam sincs. Úgy érzem a „Dreamscapes“ főleg a múlttal foglalkozik, és engem most túlzottan a jövő érdekel ahhoz, mintsem hogy visszamenjek hozzá.

A legnagyobb slágereik (Big in Japan, Forever Young) sok feldolgozást megértek már. Milyen érzés mástól visszahallani őket?

Nem igazán ismerem a dalaink feldolgozásait, nem szoktam meghallgatni őket, de egyértelműen a zenénk iránti bókként fogom fel őket.

Úgy tudom ez lesz a hetedik magyarországi koncertjük, hogyan emlékeznek  az elmúlt látogatásaikra? A tavaly a Harley Davidson Open Road Fest például érdekes lehetett…

Mindig jól éreztük magunkat Magyarországon, a Harley Fesztivál sem volt kivétel. Kifejezetten izgalmasak voltak a motormosó hölgyei, az volt csak igazán lenyűgöző!

Járt valaha Tokajban? Esetleg kóstolta a híres borokat?

Nem hiszem, hogy jártam volna ezelőtt, de már nagyon várom. De a tokaji borokhoz volt már szerencsém, remélem száraz is van belőlük!

Mitől lesz igazán jó egy fesztivál?

Az biztos, hogy az időjárás nem játszik fontos szerepet, példának okáért ott a Glastonbury: remek fesztivál, de pocsék időjárás. Minden a zenekarokon és a zenén múlik, azon, hogy ők a szívüket is kiteszik a közönség szórakoztatásáért. Az odaadás fontos, mind a zenészek, mind a rajongók részéről, ettől lesz jó egy fesztivál.

http://www.kultography.hu/2012/07/18/az-odaadas-fontos-mind-a-zeneszek-mind-a-rajongok-reszerol-interju-az-alphaville-frontemberevel/

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here

Share post:

spot_imgspot_img

Popular

More like this
Related

Rap group call out publication for using their image in place of ‘gang’

Intro text we refine our methods of responsive web...

Meet the woman who’s making consumer boycotts great again

Dropcap the popularization of the “ideal measure” has led...

New campaign wants you to raise funds for abuse victims by ditching the razor

Intro text we refine our methods of responsive web...

Twitter tweaks video again, adding view counts for some users

Dropcap the popularization of the “ideal measure” has led...